Középiskolai történelmi tanulmányi verseny
a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar
Történettudományi Intézete és
a PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szervezésében.
a 2021/22. évi verseny együttműködő partnere a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Beküldési cím:

kreativtortenelem.pte@gmail.com

vagy postán
PTE BTK Történettudományi Intézet (7624 Pécs Rókus u. 2.)
A borítékra kérjük ráírni: Kreatív Történelem továbbá a csapat és az iskola nevét.

I. FELADAT

Magyarország háború utáni sorsát első helyen a nemzetközi körülmények, döntően a győztes Szovjetunió határozta meg. Az 1945 januárjában a Németország ellen szövetségbe tömörült nagyhatalmak képviselőivel megkötött moszkvai fegyverszüneti egyezmény értelmében Magyarország nemzetközi jogi értelemben is megszállt országgá vált, területén – a lakosság számára is rendkívüli megterhelést okozva – a Vörös Hadsereg alakulatai állomásoztak. A fegyverszüneti egyezményben foglaltak betartatására a nagyhatalmak képviselőiből Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) alakult szovjet vezetéssel, melynek mandátuma a békeszerződésig (Párizs, 1947. február) szólt. E „csúcsszerv” hatásköre lényegében az élet minden területére kiterjedt, a pártok alakulásának engedélyezésétől az útlevélkérelmek elbírálásáig. Ebben a szuverenitáshiányos környezetben jöttek létre a magyar államiság új intézményei és kezdődött meg az ország újjáépítése. Az 1945 novemberében megtartott nemzetgyűlési választásokat követően megalakult koalíciós kormány számos demokratizáló intézkedést hozott, miközben a Vörös Hadsereg jelenlétét és a SZEB szovjet vezetésének támogatását kihasználva a Magyar Kommunista Párt – hol rejtőzködve, hol nyíltan – a politikai, a gazdasági és a kulturális életben is egyre meghatározóbb, társadalmi támogatottságát messze felülmúló befolyásra tett szert.

Szituáció: A békeszerződés közeledtével a SZEB képviselői irodáik bezárására, az ország elhagyására készülődnek. Az amerikai külügyminisztérium (State Department) a SZEB-nél működő diplomatáját jelentéstételre, egy pro memoria elkészítésére szólítja föl.

Feladat:

1. A diplomata bizalmas jelentésének megírása a politikai helyzetről Magyarországon, amelyben

• bemutatja és értékeli az aktuális erőviszonyokat
• az Egyesült Államok számára aggodalomra okot adó fejleményeket
• a közeljövő várható fejleményeit

Az érvek, a gondolkodásmód, és a stílus hiteles rekonstruálásához használjátok segítségül Borhi László forráskiadványát.

A szöveg terjedelme maximum 1200 leütés legyen.

2. A diplomata a jelentéséhez egy mellékletet is csatol, melyben az 1945. január és 1947. február közötti időszak legfontosabb eseményeit foglalja össze. Gyarmati György, Árkádia folyóiratban megjelent tanulmányát alapul véve készítsétek el ezt a dokumentumot egy tetszőleges grafikai rendező (táblázat, fürtábra, folyamatábra, gondolattérkép, poszter stb.) formájában!

A melléklet tartalmazza

• a gazdasági
• és a politikai élet főbb eseményeit
• illetve ezek egymással való kapcsolatát
• és társadalmi hatásait is!

A kivitelezés formáját és formátumát (papíralapú vagy elektronikus) rátok bízzuk, legyetek kreatívak és ne feledjétek, hogy az ötletesség mellett az esztétikus kivitelezéssel is pontot gyűjthettek!

Adjátok meg a felhasznált szakirodalmat is, ügyeljetek a pontos bibliográfiai adatok feltüntetésére (szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve; internetes forrás esetén: szerző, cím, pontos link + letöltés dátuma).

Minden beküldött lapon/tárgyon/fájlon/e-mailben és borítékon tüntessétek fel a csapat és az iskola nevét!

Ajánlott irodalom:

Borhi László: Magyar–amerikai kapcsolatok 1945–1989. Források. Budapest, 2009. 13–30; 223–244. https://tti.abtk.hu/kiadvanyok/kiadvanytar/borhi-laszlo-szerk-magyar-amerikai-kapcsolatok-1945-1989-forrasok

Borhi László: Az amerikai diplomácia és a szovjet politikai-gazdasági térnyerés Magyarországon. Történelmi Szemle 35. (1993) 3–4. sz. 339–360. https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1993_3-4/borhi.pdf

Borhi László: Magyarország a hidegháborúban (A Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945-1956). Corvina Kiadó, 2005.

Remény és realitás. Magyarország 1945. Szerk. Horváth Zsolt–Kiss Réka. NEB Hivatala, 2017. https://kiadvanyok.neb.hu/hu/remeny-es-realitas-magyarorszag-1945

Gyarmati György: A Rákosi-korszak – másképp szemlélésének – vázlata (1945–1956). In. Magyarország a 20. században. Szerk. Bánkuti Gábor–Dévényi Anna–Gőzsy Zoltán. Kronosz Kiadó, Pécs, 2019. 49–74. (Árkádia Kiskönyvtár, Történelem 2.) http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/ok_pdf/ok_20_szazad_gyarmati.pdf

Gyarmati György: Demokráciából diktatúrába 1945–1956. Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. 58–72. (Magyarország története 20.)

II. FELADAT

Az ’50-es években jóformán teljes foglalkoztatottság és megfeszített munkavégzés mellett is a nélkülözés vált a mindennapokat meghatározó tapasztalattá. A háztartások számára a ”hiánygazdaság” körülményei között olykor a napi betevő előteremtése is logisztikai kihívást jelentett. Bizonyos árucikkek esetében a jegyrendszer határozta meg a lehetőségeket, a családi költségvetést rendszeresített „önkéntes” felajánlások is terhelték. A paraszti társadalom esetében a beszolgáltatás és a teljesíthetetlen adóterhek, az önálló gazdák ellen irányuló politikai kampány és terror tette lehetetlenné a tervezést.

Szituáció: A szűkös körülmények a bevételek és kiadások kreatív összehangolását igénylik.

Feladat:
Helyezkedj a háziasszony/háziúr szerepébe és vezess „naplót” a családi költségvetésről!

• A napló keletkezési ideje 1945 és 1956 közötti legyen, az időtartam lehet egy hét, egy hónap, vagy akár ennél hosszabb időtáv sporadikus bejegyzései.
• A napló minimum 10, maximum 15 bejegyzést tartalmazhat.
• Jegyezd föl az általános (élelmiszer, ruházat, „rezsi”) és a váratlan vagy rendkívüli kiadásokat! Tipp: Figyeld a sajtóban az akciókat, hirdetéseket, helyi lehetőségeket, stb.
• Jelenítsd meg a személyes igényeidet is!
• Egyes tételekhez fűzz kommentárt, gyűjts „mellékleteket” (pl. újságkivágás, élelmiszerjegy, stb.) is!

Mindezt úgy, hogy megjelenjenek a korabeli élet attribútumai, a korabeli hangulatok, ízlés, szokások, életmód, stb. sajátosságai. Tipp: a napló akkor lesz koherens, ha előbb kitalálod a „karaktered”: vidéken élsz, vagy városban, mi a foglalkozásod, társadalmi helyzeted, stb.

A kivitelezés formáját és formátumát (papíralapú vagy elektronikus) rátok bízzuk, legyetek kreatívak és ne feledjétek, hogy az ötletesség mellett az esztétikus kivitelezéssel is pontot gyűjthettek!

Adjátok meg a felhasznált szakirodalmat is, ügyeljetek a pontos bibliográfiai adatok feltüntetésére (szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve; internetes forrás esetén: szerző, cím, pontos link + letöltés dátuma).

Minden beküldött lapon/tárgyon/fájlon/e-mailben és borítékon tüntessétek fel a csapat és az iskola nevét!

Ajánlott irodalom:

Gyarmati–Botos–Zinner–Korom: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945–1956. Minerva Kiadó, 1988.

Gyarmati György: A Rákosi-korszak – Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. Rubicon-ház Bt., 2013. 182–198.

Gyarmati György: Demokráciából diktatúrába 1945–1956. Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. 58–72. (Magyarország története 20.)

Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. Napvilág Kiadó, Budapest, 2013. http://real.mtak.hu/10217/1/Valuch%20book%20impr%201-348-1.pdf

Ö. Kovács József: A paraszti társadalom sorsfordulói Magyarországon 1945 után. In. Magyarország a 20. században. Szerk. Bánkuti Gábor – Dévényi Anna – Gőzsy Zoltán. Kronosz Kiadó, Pécs, 2019. 75–89. (Árkádia Kiskönyvtár, Történelem 2.) http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/ok_pdf/ok_20_szazad_okovacs.pdf