Beküldési cím:
kreativtortenelem.pte@gmail.com
vagy postán
PTE BTK Történettudományi Intézet (7624 Pécs Rókus u. 2.)
A borítékra kérjük ráírni: Kreatív Történelem továbbá a csapat és az iskola nevét.

I. FELADAT

Az 1918–19-es forradalmak zűrzavara és Trianon sokkja után, az ország újjáépítésének munkájában meghatározó szerepet kapott a kultúrpolitika. A kultusztárca (a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) élén 1922-től 1931-ig Klebelsberg Kuno állt, aki a kultúrpolitikát a rendszer „sikerágazatává” tette. Átfogó, az oktatási és kulturális intézményrendszer majd’ minden elemét felkaroló koncepciójában a célok, az elvek, az ezek érvényesülését célzó program és a program megvalósításának feltételei szisztematikus rendszert alkottak.

Szituáció: Klebelsberg Kuno kultuszminiszteri parlamenti bemutatkozása előtt a kormányülésen ismerteti miniszteri koncepcióját. Elképzeléseinek egyes részletei azonban egy „magát megnevezni nem kívánó” informátor útján még a nyilvános beszéd előtt kiszivárognak. A téma „robban”, kritikusok és támogatók lendülnek akcióba a nyilvánosság különféle fórumain. Bethlen a kormánypárti szerkesztőket és magát Klebelsberget is arra kéri, hogy – ha már így alakult – még a parlamenti beszéd előtt igyekezzenek meggyőzni a közvéleményt.

Feladat:

Készíts podcast-ot, rádióműsort, interjút; légy kormánypárti, független vagy ellenzéki influenszer!

• A felvétel hossza max. 4 perc legyen!
• A felvételben utalnotok kell a koncepció elemeire és azok egymással való kapcsolatára!
• Legyetek kreatívak, a formát ti választhatjátok meg! Az érvek, a gondolkodásmód, szellemiség és a stílus hiteles rekonstruálásához használhatjátok segítségül Klebelsberg Kuno megadott beszédeit, de alkothattok mai nyelvi regiszterekben is!

Minden beküldött /fájlon/e-mailben és borítékon tüntessétek fel a csapat és az iskola nevét!

Ajánlott irodalom:

Romsics Ignác: Bethleni konszolidáció – klebelsbergi kultúrpolitika. Rubicon 2012. 9–10. szám 4–10.

Ujváry Gábor: A magyar kultúra aranykora. Bethlen István és Klebelsberg Kuno. Rubicon 2013. 12. szám 60–68.

Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916–1926. Budapest, 1927. http://mtda.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf; 328–332., 493–496., 516–536. oldalak.

II. FELADAT

A két világháború között művelt polgári körökben még kedvelt szórakozás volt az élőkép alkotása. A társaság egy festményt vagy jelenetet elevenített meg, élő szereplőkkel, de mozdulatlanul (“képpé” merevedve), gondosan berendezve a díszletet, ügyelve a jelmezekre. Főleg zsúrokon, bálokon, jótékonysági esteken, de iskolai ünnepélyeken is előfordult.

Feladat:
Alkossatok élőképet és örökítsétek meg fényképen!

• A fotóhoz rövid leírást mellékeljetek, melyben kifejtitek a jelenetbe sűrített mondanivalót és a megjelenített szimbólumokat!
• A képen a csapat tagjai szerepeljenek, legyetek kreatívak a jelmezhasználatban és a díszletekkel!
• A jelenet a Horthy-korszak valamely közéleti témájához kapcsolódjon!

Az élőkép műfajáról itt olvashattok: http://www.balkon.hu/archiv/balkon_2002_06/11kokai.html
Példaként és inspirációul egy klasszikust ajánlunk: Élőkép az 1932-es vitézi bálon: Horthy Miklós kormányzó érkezésekor Hungária a felkelő apostoli kettős keresztre mutat.
Ennek az élőképnek leírását (elemzését) itt olvashatjátok: Zeidler Miklós: Irredenta kultusz a két világháború között. Budapest, 2002. 47–48.

Minden beküldött lapon/tárgyon/fájlon/e-mailben és borítékon tüntessétek fel a csapat és az iskola nevét!